Április 11-e nem csak a sorsfordítás lehetőségét magában hordozó választások jeles napja, hanem James Parkinson angol orvos születésnapja, és ezért 1977-óta a WHO döntése alapján a Parkinson Betegek Világnapja is. Ebből az alkalomból beszélgettem dr. Valálik István ideg-sebész főorvossal, a téma egyik hazai szaktekintélyével.
Mészáros Tibor
James Parkinson már 1817-ben leírta annak a betegségnek a jellemzőit, amelyet az ő neve után hívunk ma Parkinson-kórnak. Ennek legismertebb formái a tudatunktól független mozgásokat irányító agyközpontok túlműködése következtében fellépő irányíthatatlan kézreszketés, vagy az izmok folyamatos feszülése, a mozgás lelassulása és a bizonytalan egyensúly. Mind olyan tünetek, amelyek lehetetlenné teszik a normális, önálló életet. A folyamatos kutatások ered-ményeképpen 1960 óta már azt is tudjuk, hogy a betegségért az ingerületeket továbbító anyag, a dopamin hiánya a felelős. A kutatási módszerek rohamos fejlődése, majd a digitális diagnosztikai eszközök megjelenése végül pedig a biztonságos működésre képes, kisméretű, testbe ültethető eszközök megjelenése együtt, valóságos forradalmat jelentettek a Parkinson-kór kezelésében. A korábbi, meglehetősen bizonytalan gyógyszeres kezeléssel szemben olyan sebészeti eljárás alkalmazása vált lehetővé, amellyel a betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek szinte teljesen megszüntethetők.
Ennek az igen hatékony módszernek egyik élenjáró szakértője dr. Valálik István 1959-ben született Beregszászon. Az orvosi egyetemet Ungváron végezte, majd miután eltöltött másfél évet a kijevi idegsebészeten, 1989-ben áttelepült Magyarországra. A funkcionális idegsebé-szettel akkor nagyon kevesen foglalkoztak, így Valálik doktor érdeklődése ebbe az irányba terelődött. 1991-től már a János kórházban, 2003-tól Miskolcon, 2008-tól pedig már Debre-cenben is alkalmazta a Parkinson-kór sebészeti megoldásait. Kezdetben az addig szokásos gyógyszeres kezeléssel, majd annak hátrányait megismerve az agyba vezetett sebészeti esz-közzel, a hőkezeléses módszerrel keresték a megoldást az életet pokollá tevő túlmozgásos remegés leküzdésére.
A forradalmian új, neuropacemakeres műtétet svájci, németországi és svédországi tanulmá-nyokat követően először 1998-ban végezte Valálik doktor. Ennek lényege, hogy egy tizedmil-liméteres pontosságú elektronikus célzórendszerrel elektródát juttatnak az agy meghatározott helyére, amely összeköttetésben áll egy pacemakerrel, és amelyet a kulcscsont közelében ül-tetnek a bőr alá. Ez a pacemaker kívülről jól szabályozható, fő paramétereit az orvos állítja be az egyén biológiai igénye szerint, további finomhangolását pedig maga a beteg végezheti saját közérzetének megfelelően. Ehhez csak a bőr alá ültetett pacemaker közelébe kell tartani a külső, vezetékes összeköttetést nem igénylő beállító egységet, amellyel a beszabályozás köny-nyen elvégezhető. Az eredmény azonnali, már a műtőasztalon érzékelhető.
Ez az eljárás a remegést és a túlmozgást 90-95%-kal, a meglassulást 50-60%-kal csökkenti, ami a betegek életminőségének ugrásszerű javulását jelenti. A fiatalok újból munkaképesekké válnak, az idősek pedig önállóan tudják ellátni magukat, elfeledve a betegség okozta rendkí-vüli fizikai és lelki terheket és a vele járó depressziót.
Az eljárás ma már minden rászorult számára elérhető, és annak ellenére, hogy nagyon drága, az OEP finanszírozza. A baj csak az, hogy jelenleg a hazai egészségügy rendszere egy kicsit lemaradt ettől az alig eltúlozható jelentőségű sebészeti megoldástól, így a rászorultak sokszor nem is értesülnek erről a lehetőségről.
Mi ezt próbáljuk elősegíteni a Parkinson Betegek Világnapja közeledtével, azzal a lokálpatrióta büszkeséggel, hogy dr. Valálik István idegsebész főorvos a XVI. kerület lakója.
Mészáros Tibor
James Parkinson már 1817-ben leírta annak a betegségnek a jellemzőit, amelyet az ő neve után hívunk ma Parkinson-kórnak. Ennek legismertebb formái a tudatunktól független mozgásokat irányító agyközpontok túlműködése következtében fellépő irányíthatatlan kézreszketés, vagy az izmok folyamatos feszülése, a mozgás lelassulása és a bizonytalan egyensúly. Mind olyan tünetek, amelyek lehetetlenné teszik a normális, önálló életet. A folyamatos kutatások ered-ményeképpen 1960 óta már azt is tudjuk, hogy a betegségért az ingerületeket továbbító anyag, a dopamin hiánya a felelős. A kutatási módszerek rohamos fejlődése, majd a digitális diagnosztikai eszközök megjelenése végül pedig a biztonságos működésre képes, kisméretű, testbe ültethető eszközök megjelenése együtt, valóságos forradalmat jelentettek a Parkinson-kór kezelésében. A korábbi, meglehetősen bizonytalan gyógyszeres kezeléssel szemben olyan sebészeti eljárás alkalmazása vált lehetővé, amellyel a betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek szinte teljesen megszüntethetők.
Ennek az igen hatékony módszernek egyik élenjáró szakértője dr. Valálik István 1959-ben született Beregszászon. Az orvosi egyetemet Ungváron végezte, majd miután eltöltött másfél évet a kijevi idegsebészeten, 1989-ben áttelepült Magyarországra. A funkcionális idegsebé-szettel akkor nagyon kevesen foglalkoztak, így Valálik doktor érdeklődése ebbe az irányba terelődött. 1991-től már a János kórházban, 2003-tól Miskolcon, 2008-tól pedig már Debre-cenben is alkalmazta a Parkinson-kór sebészeti megoldásait. Kezdetben az addig szokásos gyógyszeres kezeléssel, majd annak hátrányait megismerve az agyba vezetett sebészeti esz-közzel, a hőkezeléses módszerrel keresték a megoldást az életet pokollá tevő túlmozgásos remegés leküzdésére.
A forradalmian új, neuropacemakeres műtétet svájci, németországi és svédországi tanulmá-nyokat követően először 1998-ban végezte Valálik doktor. Ennek lényege, hogy egy tizedmil-liméteres pontosságú elektronikus célzórendszerrel elektródát juttatnak az agy meghatározott helyére, amely összeköttetésben áll egy pacemakerrel, és amelyet a kulcscsont közelében ül-tetnek a bőr alá. Ez a pacemaker kívülről jól szabályozható, fő paramétereit az orvos állítja be az egyén biológiai igénye szerint, további finomhangolását pedig maga a beteg végezheti saját közérzetének megfelelően. Ehhez csak a bőr alá ültetett pacemaker közelébe kell tartani a külső, vezetékes összeköttetést nem igénylő beállító egységet, amellyel a beszabályozás köny-nyen elvégezhető. Az eredmény azonnali, már a műtőasztalon érzékelhető.
Ez az eljárás a remegést és a túlmozgást 90-95%-kal, a meglassulást 50-60%-kal csökkenti, ami a betegek életminőségének ugrásszerű javulását jelenti. A fiatalok újból munkaképesekké válnak, az idősek pedig önállóan tudják ellátni magukat, elfeledve a betegség okozta rendkí-vüli fizikai és lelki terheket és a vele járó depressziót.
Az eljárás ma már minden rászorult számára elérhető, és annak ellenére, hogy nagyon drága, az OEP finanszírozza. A baj csak az, hogy jelenleg a hazai egészségügy rendszere egy kicsit lemaradt ettől az alig eltúlozható jelentőségű sebészeti megoldástól, így a rászorultak sokszor nem is értesülnek erről a lehetőségről.
Mi ezt próbáljuk elősegíteni a Parkinson Betegek Világnapja közeledtével, azzal a lokálpatrióta büszkeséggel, hogy dr. Valálik István idegsebész főorvos a XVI. kerület lakója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése